3. lecke: Páros és hármas ütemmérték, felütések

Már beszéltünk a hangértékekről négynegyedben. A négynegyed ütemmérték, amelyet hívhatunk négynegyedes ütembeosztásnak vagy ütemmutatónak is. Egy nagy C-vel is jelölhetjük, mely a common time-ból (gyakori idő/ütembeosztás) ered. A négynegyed és a nagy C ugyanúgy használható. Vessünk egy pillantást néhány egyéb gyakori ütembeosztásra. A kétketted azt jelenti, hogy két ütés van egy ütemben, és egy félhang jut egy ütésre. Egy négynegyedes ütem megegyezik kétketteddel, azzal a különbséggel, hogy egy ütés vagy lüktetés kétkettedben egy félhangra esik, míg négynegyedben egy negyedre. Mindkét esetben négy negyedhang, két félhang, egy egész, vagy nyolc nyolcad lesz egy ütemben. A kétketted is jelölhető a már említett nagy C-vel, de középen egy függőleges vonallal át van húzva. Két további gyakori ütemmérték létezik két ütéses érzettel: a kétnegyed és a kétnyolcad. Kétnegyedben egy negyedre jut egy ütés, míg kétnyolcadban egy nyolcadra esik egy ütés. Az indulót általában kétnegyedes időben írják. Hallgassunk bele Csajkovszkij Negyedik Szimfóniájának harmadik tétele közepébe. A tétel elején a vonósok pengetik a húrokat, amit pizzicatónak nevezünk, és mindannyian nyolcadokat játszanak. Hallgassuk meg a fagottot, ahogy kétnegyedben játszik egy részletet Brahms Akadémiai Ünnepi Nyitányából. Ebben a részletben negyed és nyolcadhangok váltakoznak. Az összes ütemmérték, amelyről eddig beszéltünk, páros ütemmérték, ahol az ütések száma osztható kettővel. Most beszéljünk a hármas ütemmértékről, ahol az ütések száma hárommal osztható. A leggyakoribbak a háromnegyed, háromnyolcad, hatnyolcad, kilencnyolcad és a tizenkétnyolcad. Háromnegyednél három ütés van egy ütemben, és egy negyedig tart egy ütés. Ha belehallgatunk Sosztakovics Ötödik Szimfóniájának második tételébe, azt látjuk, hogy háromnegyedben van, vagyis háromnegyedes ütembeosztásban. Ez a dallam – melyet a cselló és a nagybőgő játszik – elég egyszerű. Az első ütemben egy negyed, egy negyed szünet és egy negyed van. a második ütemben három negyed, a harmadik és negyedik ütemben egyaránt egy negyed, két nyolcad, egy negyed van, az ötödik és hatodik ütem csak nyolcadokból áll. A hetedikben egy negyed és négy nyolcad van. A nyolcadik ütemben egy negyed és négy nyolcad. A kilencedik és a tizedik három negyedből áll. Aztán belépnek a kürtök a tizenegyedik és tizenkettedik ütemben, és egy félhangot és két nyolcadot játszanak. Most szeretném, ha meghallgatnánk a háromnegyedes ütembeosztást, amely nagyon eltérően hangzik. A mű címe Fekete hattyú, a kínai amerikai zeneszerzőtől, Bright Shengtől. Bright Johannes Brahms gyönyörű, zongorára írt művét, egy intermezzót írt át zenekari művé. Ezt hívják hangszerelésnek. Ez a darab is háromnegyedben van, de sokkal lassabb és lágyabb mű, mint az előbb hallott Sosztakovics darab. Figyeld meg, ahogy egy úgynevezett felütéssel kezdődik. Ebben a műben két nyolcad előzi meg az első teljes ütemet. Ezeket a hangokat hívjuk felütésnek. A háromnegyed nagyon gyakori alkalmazására jó példa a keringő. Ebben a példában, Robert Schumann Harmadik Szimfóniájának második tételében, szinte olyan a hangzás, mintha keringő lenne. És figyeljük meg, hogy ez is felütéssel kezdődik. Ezúttal azonban csak egy nyolcaddal. A háromnyolcad olyan, mint a háromnegyed, azzal a kivétellel, hogy egy egységnyi ütés egy nyolcadig tart, míg háromnegyednél egy negyedig. Íme Beethoven Ötödik Szimfóniájának második tétele. Figyeljük meg, hogy háromnyolcadban van, és megint csak felütéssel kezdődik, de ezúttal egy pontozott tizenhatoddal és egy harmincketteddel. A háromketted kevésbé használt ütemmutató. Ahogy már tanultuk, három ütés van egy ütemben, és egy félhangra jut egy ütés. Hallgassunk meg egy részletet Stravinsky Tűzmadár balettjának záró tételéből, amely háromkettedben íródott.