If you're seeing this message, it means we're having trouble loading external resources on our website.

Ha webszűrőt használsz, győződj meg róla, hogy a *.kastatic.org és a *.kasandbox.org nincsenek blokkolva.

Fő tartalom

Videóátirat

Az első civilizáció, amelyről a mai India és Pakisztán területén tudomásunk van, az az Indus-völgyi civilizácó, az Indus folyó térségében, a mai Pakisztán és Északnyugat-India területén. Más videókban arról beszélünk, hogy ez hogyan alakult ki az i.e. 3. évezredben, és hogyan indult hanyatlásnak az i.e. 2. évezred kezdetén. Nem tudjuk pontosan, hogy miért szűnt meg. Az ok lehetett klímaváltozás, a folyó kiszáradása, esetleg valamilyen természeti katasztrófa. Más népek is okozhatták. Ebben a videóban Dél-Ázsia történetének következő jelentős időszakáról beszélünk, arról, amely magába foglalja egy feltételezhetően másik népcsoport, az indoárják migrációját. Hadd írjam fel ide! Az indoárják, akiket időnként csak árjaként említenek, valószínűleg pont akkor kezdtek betelepülni a mai Pakisztán és Északnyugat-India területére, amikor az Indus-völgyi civilizáció már hanyatlott. Vannak történészek, akik úgy vélik, hogy ők okozták az Indus-völgyi civilizáció eltűnését. Nem kizárt, hogy egyfajta megszállás történt, habár ezt a feltételezést ma már nem túl sokan osztják. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az Indus-völgyi civilizáció és ez a betelepülő indoárja népek kultúrája valamiképpen összeolvadt. Ez az időszak, amelyről most az indoárják migrációja kapcsán beszélünk, a védikus kor. Azért hívjuk védikus kornak, mert az abból a korból származó irodalmi munkákból, nevezetesen a Védákból van tudomásunk róla. A „véda” a szanszkritból származik és a szanszkrit a védák nyelve. A „véda” szanszkrit nyelven „tudást” jelent, és egyrészt ezekből merítjük ismereteinket a védikus korról, másrészt ezek jelentik a mai indiai kultúra és vallás alapjait is. A Védák közül a legfontosabbak a Rigvéda, a Jadzsurvéda a Számavéda és az Atharvavéda. A Védák között a Rigvédát tartják a legrégibbnek. Feltételezések szerint ennek a védikus kornak az elején születhetett, talán i.e 1500 és i.e. 1200 között. Tehát a 3000 és 3500 évvel ezelőtti időszakról beszélünk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a másik három Véda később keletkezhetett. Feltételezhető, hogy ezek az indoárják alapvetően pásztorok voltak, akik szarvasmarhákat tartottak, bizonyára nomád módon. Amikor azonban elkezdtek letelepedni, nem kizárólag az Indus völgyét foglalták el, hanem a teljes Indo-Gangeszi-síkságot, azt a területet, amely később Északkelet-India lett, és ahol olyan országok jöttek létre, mint Bangladesh. Az Indus és a Gangesz India két legnagyobb folyója. Amikor az Indo-Gangeszi-síkságon megkezdték a letelepedést, a gazdálkodásuk is hagyományosabb formát öltött. Itt ezt zöld vonalkákkal jelöltem, hogy mikor váltak igazából gazdálkodókká, amikor is királyságokat, legalábbis úgy véljük, hogy királyságokat hoztak létre. A hindu eposzokban leírt más jelentős események valószínűleg ennek a kései védikus kornak a vége felé történhettek. Ezek a Mahábhárata és a Rámájana eseményei. A Védák és ezek az epikus költemények eredetileg szájhagyomány útján terjedtek. Később azonban, a kései védikus korban, vagy a védikus kor vége után, már le is jegyezték őket. Megjegyzendő, hogy az indoeurópai nyelvek között a szanszkritot tartják az egyik legrégibbnek. Egy kicsit később beszélek még az indoeurópai nyelvekről. Ugyanis a szanszkrit olyan európai nyelvek rokona, mint a görög és a latin, és még a germán nyelvekkel is kapcsolatban áll. A szanszkrit az egyik legrégibb nyelv a mükénéi görög és a hettita mellett. Ezek a civilizációk nagyjából mind abban a korban, az időszámításunk előtti 2. évezredben léteztek. Kiegészítésként megjegyzem még, hogy Gautama Buddha is az egyik ilyen védikus királyságban élt, India északkeleti részén. Ahogy már említettem, a Védák teremtették meg a mai India alapjait. Történetesen az első dokumentált hivatkozás az Indus folyóra a Védákban található. Az Indus-völgyi civilizáció írását nem sikerült igazán megfejtenünk. Nem írták le az „Indus" szót. A Védákban találkozunk először a „Sindhu" szóval, amely később azonban megváltozott vagy másképp ejtették ki, vagy más olyan szavakká alakult, amelyeket most Indiával kapcsolunk össze. Ilyen szavak például a „hindu”, az „Indus” és az „India”, ezek mind a Sindhuból származnak, mely szó a Védákban említett folyót jelöli, és később a „hindu”, „Indus”, vagy az „India” formát vette fel. Megint csak a Védákban találunk először hivatkozást a többlépcsős társadalmi szerkezetre, ahol a varnákkal, vagyis kasztokkal kapcsolatban említik őket. Ezeket akár társadalmi osztályoknak vagy csoportoknak is tekinthetjük. Legfelül vannak a brahminok: a papok, a tudósok és a tanítók. Utánuk következnek a királyok és a harcosok, akikre kshatriákként utaltak. Őket követik a vaisják, a földművesek, kereskedők és kézművesek. A következő réteg a sudráké: a munkásoké. Vannak olyan történészek, valamint a védikus kor kutatói, akik úgy vélik, hogy ezeket a varnákra tett hivatkozásokat már a védikus kor vége után adtak hozzá például a Rigvédához; és vannak, akik úgy gondolják, hogy ezek nem is igazi kasztok voltak, mint ahogy időnként napjainkban állítják, hanem csak különböző társadalmi rétegekre utaltak velük, amelyek nem öröklődtek szükségszerűen. Ebben azonban nem vagyunk biztosak. Ha kíváncsi vagy rá, hogy mi is volt a Rigvédában, akkor javaslom, hogy nézd meg az eredeti szöveget, ott sok mindent olvashatsz. Vannak benne imák; dicsérik benne az isteneket; vannak benne rituálék; de sok érdekes filozófiai gondolatot is olvashatunk. Pl. a következő részlet a Rigvédából van. Ez egy himnusz, a Teremtés Himnusza (Nāsadīya Sūkta), a X. könyv 129. éneke. Szerintem ez kifejezetten érdekes, mivel meglehetősen érett filozófiai hozzáállást mutat. Valójában a keletkezésről szól, ez csak egy részlet. Most a világegyetem eredetéről beszélünk. „Megtudtak-e mást is, akik kutattak? A titkokat bejárni volt-e szent ész? S ha istenek is csak azóta vannak, ki mondhatja meg, mi volt a teremtés? Ő, akitől van, aki a világra őrködve néz, aki a maga őse, Ő, aki csinálta vagy nem csinálta: Ő tudja! tudja!... Vagy nem tudja Ő se?” [ford. Szabó Lőrinc] Azért tartom érdekesnek, mert nagyon filozofikus módon vizsgál egy igencsak alapvető kérdést, a világegyetem eredetének kérdését. A védikus kor tehát nagyon fontos időszak Indiában. Igazából annak az alapjait fekteti le, amit mi most modern hinduizmusnak, napjaink Indiájának tekintünk. Valójában bronzkori civilizációként kezdődik, de ahogy elérjük a későbbi védikus kort, már azt látjuk, hogy vasat olvasztanak, vasból vannak a szerszámok, és vaseszközöket készítenek. Ahogy a következő videóban látni fogjuk, a védák nyelve, a szanszkrit, amikor a nyugati kutatók ismerkedni kezdtek vele, ráirányította figyelmüket olyan kérdésekre is, hogy honnan származhat sok nép, amely nem csak India északi részén telepedett meg, hanem Európában is.