Fő tartalom
Tantárgy/kurzus: Az algebra alapjai > 3. témakör
2. lecke: Egyenletmegoldás két lépésben- Egyenletmegoldás két lépésben – bevezetés
- Egyenletmegoldás két lépésben, szemléltetve
- Kidolgozott mintafeladat: egyenletmegoldás két lépésben
- Egyenletmegoldás két lépésben
- Két lépésben megoldott egyenlet szöveges feladatban: számítógépek
- Két lépésben megoldott egyenlet szöveges feladatban: kert
- Két lépésben megoldott egyenlet szöveges feladatban: gyümölcsfák
- Két lépésben megoldott egyenlet szöveges feladatban
© 2024 Khan AcademyFelhasználási feltételekAdatkezelési tájékoztatóSüti figyelmeztetés
Egyenletmegoldás két lépésben – bevezetés
Megmutatjuk, hogyan lehet megoldani egy egyenletet két lépésben. Az egyenlőség fogalmából indulunk ki: amit az egyenlet egyik oldalán csinálunk, ugyanazt kell tennünk a másik oldalon is. Készítette: Sal Khan.
Szeretnél részt venni a beszélgetésben?
Még nincs hozzászólás.
Videóátirat
Ebben a videóban kicsit
tovább bonyolítjuk a dolgokat. Látjuk, hogy ennek a mérlegnek a
bal oldalán van három egyforma, ismeretlen x tömegű súly,
ezek a kék valamik itt, de emellett van még néhány 1kg tömegű
súlyunk is, amik ezek a sárgák itt. Most éppen kettő van belőlük. A feladatunk pedig az lesz,
hogy kiderítsük mennyi az x. Mielőtt viszont nekilátnánk, szeretném, ha megpróbálnál kitalálni
egy matematikai egyenletet, ami azt fejezi ki, ami itt a mérlegen van; Azt tudjuk, hogy ami
a bal oldalon van, az egyenlő azzal, ami a mérleg jobb oldalán van. Adok egy kis időt, hogy gondolkozz rajta. Nézzük meg először,
hogy mi van a bal oldalon! Van három súlyunk, amiknek x a tömege, azaz mondhatjuk, hogy van 3x-ünk – itt van a három x-ünk – és van még két súlyunk,
amik 1 kg tömegűek, azaz összesen van 2 kg, vagyis ez plusz 2. Tehát gondolhatunk úgy erre
a bal oldalon lévő összes tömegre, hogy 3x+2. Három súlyunk van, amiknek
a tömege x, és még van 2kg-unk. Ez az, ami a bal oldalon van. Most pedig nézzük meg,
hogy mi van a jobb oldalon! Ezek mind 1kg-os súlyok, úgyhogy
egyszerűen megszámoljuk őket: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14 vagyis a jobb oldalon
összesen 14 kg lesz. 14kg vagy csak simán 14. Azt is látjuk, hogy a mérleg
egyensúlyban van,– ugye nem billen ki
se nem felfelé, se nem lefelé – ami pedig azt jelenti, hogy ennek
az összes tömegnek itt a bal oldalon egyenlőnek kell lennie ezzel
az összes tömeggel itt a jobb oldalon. A mérleg egyensúlyban van, úgyhogy itt is a két oldal közé
kitehetjük az egyenlőségjelet. Most pedig, hogy ezzel megvagyunk, gondolkozz el azon, hogy
hogyan tudnánk megszabadulni itt ezektől a kis 1 kg-os súlyoktól úgy, hogy csak x tömegű súlyok
maradjanak a bal oldalon? Segítségként nézheted
akár az egyenlőséget vagy akár a mérleget is. Adok is egy másodpercet,
hogy elgondolkozz rajta. A legegyszerűbb az, hogyha elvesszük ezeket
az 1 kilós súlyokat a bal oldalról, de ne felejtsd el, ha csak
a bal oldalról vennénk el súlyokat, és a mérleg egyensúlyban volt előtte, akkor a bal oldal könnyebb
lenne és elmozdulna fölfelé. Mi viszont egyensúlyban
szeretnénk tartani, hogy továbbra is azt mondhassuk,
hogy a két oldal „egyenlő”. Úgyhogy, ha elveszünk
két sárga súlyt a bal oldalról, akkor el kell vennünk két
ugyanolyan súlyt a jobb oldalról is. Szóval elvehetjük ezt a kettőt innen, és ezt a kettőt innen. Ez matematikailag azt jelenti, hogy kivontunk
mindkét oldalból 2 kg-ot. Vagyis a bal oldalon az lesz,
hogy 3x+2, mínusz 2, vagyis marad a 3x. A jobb oldalon pedig 14 volt,
és 2-t elvettünk, vagyis 12 marad. Tizenkét 1 kilós súlyunk maradt. Tehát, láthatjuk, hogy a jobb oldalon
12 egy kilós súly maradt, a bal oldalon pedig marad
3 darab az x súlyokból. Mivel ugyanazt a mennyiséget
vettük el mindkét oldalból, a mérlegünk még
mindig egyensúlyban van, és az egyenletünk így az lett,
hogy 3x egyenlő 12-vel. És most nézzük! Innen vajon hogyan tudnánk eljutni oda, hogy az x önmagában
álljon a bal oldalon? Vagy ha a mérleget nézzük, mit tudunk csinálni, hogy kifejezzük x-et, azaz hogy csak egy x-ünk
legyen a mérleg bal oldalán, miközben a mérlegünk
egyensúlyban marad? Hát, a legegyszerűbb az lenne, hogy mivel csak egy x-et
szeretnénk a bal oldalon, az 1x pedig a harmada
ennek a három x-nek itt, úgyhogy mi lenne, hogyha a bal
oldalt megszoroznánk egy harmaddal? És persze hogyha a mérleget
egyensúlyban akarjuk tartani, akkor a jobb oldalt ugyanúgy meg
kell szoroznunk majd egy harmaddal. Ha pedig ezt le akarjuk
írni egyenlet alakban is, akkor itt megszorzom
a bal oldalt 1/3-dal, és hogy a mérleget
egyensúlyban tartsuk, meg kell szoroznom
a jobb oldalt is 1/3-dal. Egy harmaddal szorozni
itt szó szerint azt jelenti, hogy a harmadát tartjuk meg
ennek a három x súlynak. Azaz kettőt elveszünk ezekből. És ha a harmadát akarjuk megtartani
annak, ami a jobb oldalon volt, – itt ugye 12 súlyunk maradt
miután azt az első kettőt elvettük – a 12 egy harmada pedig 4. Úgyhogy összesen
négy 1 kg-os súlyt tartunk meg, a többit ki is húzom. Elveszem ezeket és ezeket is. Így 1, 2, 3, 4
egy kilogrammos súly marad itt. Ezek után, az egyetlen dolog,
ami megmaradt itt a bal oldalon az ez az egy darab x tömegű súly. Ki is emelem. És a jobb oldalon megmaradt
ez a négy 1 kg-os súly. Az egyenletnél is itt láthatod:
1/3 · 3x,– vagy mondhatod akár,
hogy 3x osztva 3-mal– mindkét esetben a
hármasok kiejtik egymást és csak 1x marad. A jobb oldalon pedig 12 · 1/3 van, ami ugyanaz, mint 12 osztva 3-mal,
ami pedig egyenlő 4-gyel. És mivel minden műveletet
elvégeztünk mindkét oldallal, a mérleg még mindig egyensúlyban van. Így pedig láthatjuk, hogy
ennek a x súlynak a tömege ugyanannyi kell hogy legyen, mint ennek a 4
megmaradt súly tömegének. Vagyis x egyenlő 4 kg-mal.